Hónapokkal később, egy napfényes délutánon Laura a saját tisztán tartott, csendes nappalijában ült. A házban végre nyugalom volt. Kinyitotta az ajtót, kiment a teraszra, és mély levegőt vett. A zár most már nem zárt el előle semmit — ellenkezőleg, megvédte mindazt, ami valóban az övé volt.