A közlemény rovatban: „Biztonsági tanácsadói díj – Volkov Network.”
A puzzle utolsó darabja is a helyére került. Gabriel nemcsak a családi bizalmat árulta el; ő maga adta át a cég szállítási útvonalait Volkov embereinek, és ő irányította a belső szivárogtatásokat, míg Elena véletlenül a célkeresztbe került azzal az egyenruhával, amit a La Moraleja-i házban osztottak ki neki.
A Jogi Lépés
Adrián egyetlen mozdulattal lementette a tranzakciós bizonylatokat és a hangfelvétel-töredékeket egy titkosítatlan pendrive-ra. Kigyújtotta a dolgozószoba főfényét, és kinyitotta az ajtót.
Gabriel a poharával a kezében riadt fel.
– Adrián… te… te még ébren vagy? Mi a helyzet Elenával?
Adrián nem válaszolt azonnal. Odalépett az íróasztalhoz, és a képernyőt Gabriel arcába tolta, amelyen a 85 000 eurós utalás villogott a nagynénjük nevével és Volkov aláírásával.
– Nem vitatkoztam, Gabriel – mondta Adrián alacsony, fagyos hangon. – Felhívtam a rendőrséget és a gazdasági nyomozókat. Öt perc múlva itt vannak, hogy letartóztassanak hazaárulásért, zsarolásért és bűnszervezet támogatásáért.
Gabriel arca hirtelen halálhírt kapott emberré változott; a pohár kicsúszott a kezéből, és a perzsaszőnyegre esve darabokra tört, miközben az éjszakai csendet a La Moraleja-i úton megálló rendőrautók szirénáinak fényei törték meg.
