Az évek múlásával
Évek teltek el azóta a délután óta. A „Sweet Memories” pékség neonfényes cégére ma is ott lóg a sarkon, bár a faajtót már néha átfestették, és Thomas fia vette át a sütést.
De a pult mögött, a polcon, egy kis üvegkeretben ma is ott lapul néhány kopott negyeddolláros érme, mellette egy fakó fénykép egy kislányról és a nagyapájáról, akik egy fehér torta mellett mosolyognak a világra.
És ha valaki – egy idegen vendég vagy egy betérő gyerek – megkérdezi a péktől, hogy miért lóg ott az a néhány régi pénzérme a vitrinben, a pék mindig ugyanezzel a meleg mosollyal válaszol:
– Azok a világ legdrágább érméi. Azok fizették meg a szeretetet, ami soha nem kopik el.
