A fényszórók vakító, éles fényüket közvetlenül a kunyhó rothadt faverandájára vetették. A motor csendesen elhallgatott, de a hideg, fagyos észak-karolinai vagy inkább maine-i tengeri szélben még hallatszani lehetett, ahogy Mark lecsapja a bérautó ajtaját.
Laura a konyhaasztalnál ült, ahol a nagymamája bőrkötésű naplói és a tengeri mintákkal teli lezárt üvegek még mindig ott sorakoztak. Mellette a tengerbiológus, Dr. Harrison megrándult, és a papírokra pillantott.
– Mrs. Bennett – suttogta a férfi halkan, miközben az arca izmai megfeszültek. – Tudja, hogy mit talált? Ezek nem csupán régi feljegyzések. Ezek a Maine-öböl ökoszisztémájának elveszett kulcsai. Ha a kormányzat vagy a szövetségi természetvédelmi ügynökség megkapja ezeket, a Renhaven Bluff egész öble védett tengeri rezervátummá nyilvánítható. És a terület… az a tizennyolcezer dolláros értéktelen föld, amit a volt férje nevetve neked adott… az mostantól milliárdos nagyságrendű jogi és tudományos jelentőségű zóna.
A külső ajtón kopogtak. Nem udvariasan. Határozottan, sürgetően.
Laura lassan felállt. A kezei már nem remegtek. A nehéz, kemény munkával, a tűzifa aprításával és a fagyos reggelekkel edzett kezei most határozottan tartották a nagymamája régi fém vonalzóit. Biscuit, az idős terrier, a konyha sarkából halkan morogott, de Laura egyetlen intésére elhallgatott.
Kinyitotta az ajtót.
Mark állt a küszöbön. Az elegáns, drága öltönye sehogy sem illett a rothadt zsindelyekhez és a sós tengeri szélhez; a haja borzas volt, az arca pedig nyúlánk, megviselt. Már nem volt rajta az a magabiztos, leereszkedő mosoly, amivel a connecticuti konyhában elküldte őt.
– Laura – mondta Mark zihálva, és belépett a szűk előszobába anélkül, hogy meghívták volna. – Nem érhetsz el telefonon. Cserélnünk kell. Az ügyvédem… a cég… hatalmas bajban van.
Laura keresztbe fonta a karját a mellkasán, és hűvösen nézett a volt férjére.
– Nem hívtalak, Mark. És nem emlékszem, hogy bárki is meghívott volna ide a világ végére. Azt mondtad, ez egy szeméttelep. Azt mondtad, ez az enyém, mert már semmit sem ér.
