A csend utáni jövő
A szobában megállt a levegő. A monitorok halk, egyenletes csipogása volt az egyetlen hang, ami emlékeztetett arra, hogy az idő még egyáltalán halad előre.
Sophie apró, meleg keze az ujjaimat szorította. Teljesen gyanútlanul ült a vizsgálóasztal szélén, a lógázó lábaival halkan ütögetve a műanyag burkolatot, miközben az arca még mindig kormos és kissé sápadt volt az iskolaudvari eséstől.
Elias nem mozdult. A tekintete lassan, szinte rettegve ereszkedett le az arcomról, át a fehér orvosi köpenyemen, egyenesen a hasamra. Arra a halvány, alig észrevehető domborulatra, amit a laza szabású munkaruhám eddig tökéletesen elrejtett a világ elől.
Hét hónap.
Hét hónappal ezelőtt sétáltam ki az életéből, mert nem bírta tovább a tehetetlenség súlyát. Azokban a napokban Elias összetört. Azt mondta, nem tudja, hogyan adhatja meg nekem azt a jövőt, amit érdemlek, a gyász, a kislánya nevelése és a saját belső démonai teljesen felőrölték. Nem akart a terhemre lenni, én pedig – hogy megvédjem magam a folyamatos fájdalomtól – eljöttem. Adelaide-be költöztem, elmerültem a sürgősségi osztály megszakítás nélküli, kimerítő munkájában, és eltemettem a múltat.
Azt hittem, teljesen egyedül vagyok. Aztán egy hónappal a távozásom után a teszt két csíkja mindent megváltoztatott.
– Hét hónap… – ismételte meg Elias halkan. A hangja rekedt volt, mint aki hónapok óta nem használta a hangszálait.
Lassan felemelte a fejét. A szemeiben olyan mély fájdalom, döbbenet és felvillanó remény viaskodott, amit még sosem láttam nála. Nem kellett kiszámolnia a heteket. Az arckifejezéséből tudtam, hogy a matematika azonnal összeállt a fejében. Az az utolsó, kétségbeesett éjszaka, mielőtt elcsomagoltam a bőröndömet…
– Sophie, édesem – fordultam a kislányhoz, erőltetve a legprofesszionálisabb, legnyugodtabb orvosi hangomat, bár a torkomban gombóc feszült. – A röntgenfelvétel alapján az ujjadban van egy apró repedés. Fel kell tennünk egy kis sínre, hogy szépen meggyógyuljon, jó? A nővér néni most bejön egy csodálatos, színes kötéssel. Milyen színt szeretnél?
