A Paseo de la Castellana fényűző szállodájának bálteremében a levegő egy szempillantás alatt megfagyott. A háromszáz fős vendégsereg – a madridi elit, a befolyásos üzletemberek, a divatos ruhákba öltözött asszonyok és a sajtó képviselői – hirtelen elnémult. A kristálycsillárok fénye megcsillant a kivetítőn még mindig futó hangfelvétel betűin, míg a terem közepén Beatriz Llorente arca hirtelen elveszítette a tökéletes, hamis mosolyát, és viaszfehérré vált.

– Alejandro, azonnal kapcsold ki ezt az őrületet! – sziszegte Beatriz, miközben a keze görcsösen markolta a selyemruhája szélét. A hangjából elpárolgott a korábbi magabiztosság, és átvette a helyét a pánik. – Valaki megzavarta a rendszert! Ez egy rosszvicc, egy rosszindulatú hackelés!

Alejandro Valdés a kerekesszékében ülve nem mozdult. A vonásai kőből lettek volna; a tekintete hűvösen, szinte sebészi pontossággal fúródott Beatrizbe. Három éven át – amióta a Sierra de Guadarrama szerpentinjén a fékeket elvágó, hátborzongató baleset után kerekesszékbe kényszerült – azt hitte, hogy ez a nő az egyetlen kapaszkodója a sötétségben. Azt hitte, hogy Beatriz türelme, gondoskodása és mosolya az igazi menedék.

Most pedig ott volt a kivetítő, ott voltak a hangfelvételek, és ott állt Sergio Vidal, a magánnyomozó, aki lassan, határozott léptekkel haladt előre a tömegen keresztül, a kezében egy vastag, barnapapíros iratcsomóval.

A Nyomozó Bizonyítéka
Sergio megállt a kerekesszék mellett, egy pillanatra biccentett Lucía felé – aki még mindig határozottan tartotta Beatriz kezét a levegőben, megakadályozva a botrányos tettet –, majd a mikrofonhoz lépett, amelyet a terem hangmérnöke korábban még a köszöntőkhöz készített elő.

– Hölgyeim és uraim – kezdte Sergio nyugodt, mély hangján, amely tisztán csengett a csarnokban. – Elnézést a zavarásért ezen a csodálatosnak ígérkező estén. De azt hiszem, mielőtt a poharak összekoccannának, érdemes tisztázni, mi is történik valójában a háttérben.

Beatriz sikoltáshoz hasonló hangot hallatott.
– Biztonságiak! Hívjátok a rendőrséget! Ez az ember betolakodó! Dobjátok ki!