Daniel elmosolyodott – egy olyan őszinte, mély mosollyal, amilyet ritkán lehetett látni az arcán.

– Jól, Elena. Nagyon jól – felelte, miközben megsimogatta Atlas fejét. – Úgy érzem, a civil életben végre nemcsak alkalmazkodni kell a világhoz, hanem néha meg is lehet változtatni azt.

Elena elmosolyodott, kinézett a hatalmas ablakon a szabad, csillogó folyóra, ahol a hajók békésen ringatóztak a hullámokon, majd bólintott.

– Ebben teljesen igaza van, Daniel. Ebben teljesen igaza van.