1. Fejezet: A vörösboros folt és a múlt szellemei
A tengerparti virágkert levegője hirtelen megtelt a feszültség fojtogató illatával. A napfény fényesen csillant meg a fehér esküvői pavilon sátrain, de a tenger felől fújó szellő sem tudta hűteni azt a forró, szinte tapintható dühöt, amely Violetta Rinaldi arcára ült.

A hófehér esküvői ruhája – amelyért egy évig spóroltak, lemondva a nyaralásokról és minden apró örömről – ott lebegett a testén, de a tőle alig néhány lépésre lévő fa padlón a kis Nina zokogott, miközben a prémium vörösbor sötét, vészjósló foltja lassan elöntötte a kislány apró, fehér ruhájának szoknyáját és a térdét. A bor üvege szerencsére nem tört darabokra, de a látvány éppen elég volt ahhoz, hogy Violetta harminc évnyi elfojtott vágya, tökéletességi kényszere és a nap feszültsége egyetlen pillanat alatt felszínre törjön.

– Nina! Miért nem figyelsz soha arra, hova mész?! – kiáltotta Violetta, és a hangja élesen, szinte idegenként hasított bele a tengerparti csendbe. A vendégek, akik éppen most kezdtek gyülekezni a szertartás előtt, megdermedtek a helyükön.

Beatrice, a fiatalabb nővér, azonnal odasietett a kislányához, átkarolta a remegő vállát, és a tiszta, védekező anyai ösztönnel húzta magához.

– Violetta, kérlek, nyugodj meg! – mondta Beatrice, miközben a hangja remegett a döbbenettől és a megaláztatástól. – Csak egy baleset volt! Hat éves… elbotlott az asztal lábában! Egy gyerek! Nem akarta!

– Egy gyerek?! – ismételte meg Violetta, és az arca vörösre vált a dühtől, a szemeiben pedig vad villámok cikáztak. – Ez a ruha hónapokig készült! Minden tökéletes akart lenni! Hónapok óta szervezem ezt a napot, hogy végre az enyém legyen a tökéletes esküvő, erre te idehozod ezt a rendetlen gyereket, aki mindent tönkretesz! Tönkretetted az esküvőmet, hallod?! Tönkretettétek!

A vendégek soraiban elindult a fojtott suttogás. Néhány rokon elfordította a fejét, mások kínosan fészkelődtek a székükön. Lorenzo, a vőlegény, aki csendben figyelte a jelenetet, elsápadt. Odalépett Violettához, és gyengéden megfogta a karját.