Péter elfordította a fejét, az ablakon át a ködös udvart bámulva.

– Semmi köze hozzá. Csak spórolok… a saját dolgaimra.

– A saját dolgaidra? – ismételtem meg hitetlenkedve. – A közös fizetésünkből, a családunk jövőjéből? Péter, mi történik itt? Az utóbbi időben teljesen megváltoztál. Minden alkalommal, amikor az édesanyád átjön, vagy amikor a pénzről beszélünk, úgy viselkedsz, mintha valami ellenség lennék, aki meg akarja tiltani, hogy szeresd az édesanyádat.

Ekkor Péter arca eltorzult. Az a rejtett düh, amit eddig palástolni próbált, hirtelen felszínre tört.

– Azért viselkedem így, mert elegem van abból, hogy minden egyes fillérért el kell számolnom neked! – kiáltotta, és a kezével a pultra csapott. – Az anyám felnevelt! Az anyám áldozatokat hozott értem! És most, amikor öreg és beteg, te meg akarod mondani, hogy mennyi pénzt adhatok neki?! „Ez az én pénzem, add oda!” – ismételte meg gúnyosan, bár ezt a mondatot eddig csak a gondolataimban forgattam. – Igenis az enyém! Ég a talaj a lábam alatt, Anna, de te csak a konyhai kütyüket meg a felújítást látod!

Ott álltunk egymással szemben a szűk konyhában, mint két idegen, akik véletlenül tévedtek ugyanabba a lakásba. A hat évnyi szeretet, a közös tervek, a nehéz napok, amikor egymás kezét fogva építettük fel az otthonunkat, most hirtelen törékeny üvegpalotának tűnt, ami egyetlen rossz mozdulattal összeomolhat.

De még nem tudtam, hogy a pénz hiánya csak a jéghegy csúcsa volt.

2. Fejezet: A kártyaleválasztás napja
Aznap este nem sikerült békét kötni. Péter kiviharzott a lakásból, és azt mondta, hogy az édesanyjánál alszik, „ahol legalább van, akit nem érdekel csak a pénz”.

Egyedül maradtam a csendes lakásban. A kislányunk, a kis Lili már órák óta aludt a szobájában. Leültem a laptop elé, és hosszan bámultam a bankszámla kivonatokat. Az elmúlt fél év tranzakcióit átnézve a gyomrom egyre jobban összehúzódott. Nemcsak az utolsó átutalás volt gyanús; minél jobban ástam magam a számok között, annál világosabbá vált, hogy Péter nemcsak a fizetése egy részét csoportosította át, hanem egy teljesen különálló számlát hozott létre, amiről én eddig semmit sem tudtam.