– Mert te nem az ő világukból származol, Amber – mondta Dale tisztán. – És mert te vagy az egyetlen, aki hordozza az igazságot.
Lassan elfordította a jegyzetfüzet első lapját. Az oldalon nemcsak nagyapám kézírása szerepelt, hanem hivatalos dokumentumok, születési anyakönyvi kivonatok másolatai és egy sor lebélyegzett banki kivonat volt beragasztva.
– Kezdjük az elején – mondta Dale. – Patricia nem a biológiai anyád. És Richard nem a biológiai apád.
A szavak megdermesztették a levegőt a tüdőmben. Olyan érzés volt, mintha a padló kicsúszott volna a lábam alól.
– Mi… tessék?
– Patricia a nagynénéd volt – magyarázta Dale gyengéden. – A biológiai édesanyád Roy nagyapád legfiatalabb lánya volt, Rose. Rose huszonöt évvel ezelőtt halt meg, gyermekágyi lázban, néhány nappal a születésed után. Nem volt férjnél, és a családban egyedül Roy volt az, aki mellette állt. Amikor Rose meghalt, Roy elrendezte, hogy Patricia és Richard – akiknek akkoriban nem lehetett gyermekük – fogadjanak örökbe téged. Roy abban reménykedett, hogy a saját vérükként fognak szeretni.
Dale lehangoltan megrázta a fejét.
– De két évvel a születésed után Patricia váratlanul teherbe esett Kelseyvel. És attól a pillanattól kezdve te teherré váltál a számukra. Egy élő emlékeztetővé arra a múltra, amit Patricia el akart felejteni, és egy riválissá a saját lánya mögött. Roy hamar rájött a hibájára, de a törvényes örökbefogadást már nem vonhatta vissza. Ezért úgy döntött, hogy más módon fog megvédeni téged.
2. Fejezet: A cseresznyéskert titka és a valódi örökség
Kinyitottam a dobozomban lévő fekete-fehér fotót. Egy idős férfi állt rajta egy virágzó cseresznyéskert közepén, karjában egy újszülött babával.
– Ez… ez a nagyapa és én vagyok? – suttogtam.
