A fekete bőrmappából kilógó fehér papírlapon a nyomtatott számok nem tűntek valóságosnak. Olyan élesen és feketén rajzolódtak ki a gyertyafényben, mintha valaki szándékosan vastag filccel húzta volna meg a vonásokat, hogy még a szalon túlsó feléből is látni lehessen őket.

Fizetendő végösszeg: 16 480,00 USD

– Ez valami tévedés – mondta Vanessa, és a nevetése, amely eddig az egész termet betöltötte a pezsgőspoharak koccanása közben, hirtelen elvékonyodott, mint a száraz pergamen. – Collins úr, ez nevetséges. A foglaláskor mindent letisztáztunk. Az anyósom hitelkártyája van megadva a rendszerben. Ő állja… vagyis az ő számlájára terhelődik a rendezvény.

Mr. Collins nem mozdult. Ott állt az elegáns, fehér terítővel borított díszasztal mellett, makulátlan fekete szmokingjában, kezét maga előtt összefonva. Az arcán az a fajta udvarias, de tökéletesen áthatolhatatlan hűvösség ült, amit csak a legfelsőbb kategóriás manhattani és new england-i szállodák főpincérei sajátítanak el évtizedek alatt.

– Asszonyom – felelte Collins úr, és a hangja csendes volt, mégis átvágott a még ott maradt tizenöt-húsz vendég halk moraján. – Mrs. Margaret Ellis pontosan este kilenc óra tizenkét perckor személyesen megkeresett a recepción, mielőtt távozott volna. Kifejezett, írásban is rögzített utasítást adott arra vonatkozóan, hogy a saját nevére kiállított Black Card-ját azonnali hatállyal töröljük a foglalási profilból. Az ötezer dolláros kezdeti foglalót, amelyet három hónappal ezelőtt kifizetett, jóváírtuk a számla elején. A fennmaradó összeg – a prémium lazac- és bélszínmenü, a tizenkét üveg Grand Cru pezsgő, a virágdekoráció sürgősségi felára, az éjféli túlóra-díj és az ön által az elmúlt órában rendelt két üveg 2012-es Bordeaux – a helyszínen, a rendezvény szervezője által fizetendő.

Vanessa szája kissé nyitva maradt. A szeme villámgyorsan cikázott a papír és Daniel között, aki mellette ült a székben, a fejét mélyen a vállai közé húzva.