Azonban a megszokott otthoni illatok — a frissen főzött kávé, Anna finom citromos süteménye és a kisfiú babafürdetőjének illata — helyett egy csípős, teljesen idegen aromakeverék csapta meg az orrát: drága, nehéz dohány és undorítóan tömény, fűszeres férfi parfüm szaga.

Maksym gyomra veszélyesen összerándult. A háború tüzében élesedett ösztönei azonnal riadót fújtak az agyában.

Egy elképzelhetetlen, kaotikus állapot uralkodott a bejáratban, ami egyáltalán nem volt jellemző Annára, aki általában pedáns, rendezett és aprólékos volt a legkisebb részletekig. A földön szétszórt dobozok hevertek: humanitárius segélyekből maradt kartonok, felbontott gyógyszeres dobozok és taktikai érhordorzsító érszorítók (érszorító tourniqut-ok), amelyeket eredetileg a frontra szántak. A finom, elegáns női csizmák mellett hatalmas, sárfoltos férfi cipők hevertek — nyilvánvalóan egy idegen, nagy termetű férfi méretei.

A katona légzése felgyorsult, s egy pillanatra rémisztő képek villantak fel előtte a közelmúltbeli véres csatákról, a füstbe borult lövészárkokról. Megpróbálta megnyugtatni a jobb kezének remegését, s szorosabban markolta meg a gyertyánfa bot vastag fogantyúját.

Lépésről lépésre, szinte észrevétlenül haladt a lakás belseje felé, próbálva zajtalanul mozogni a parkettán. A félig nyitva lévő konyhaajtón keresztül halvány, sárgás fény szűrődött ki a sötétségbe a felborult székek árnyékai között. Az étkezőasztalon, ahol egykor a jövőjükről, a nyári nyaralásokról és Denys iskoláztatásáról álmodtak, most egy vastag papírkupac hevert.

Maksym közelebb lépett. Hideg izzadsággyöngyök gördültek le korommal és puskaporfüsttel átitatott homlokán. Szemei, amelyek hozzászoktak ahhoz, hogy a sötét erdősávokban pásztázzák az ellenséget, villámgyorsan átfutották a hivatalos stílusban íródott sorokat.

Az első dokumentum egy bírósági határozat volt. A szöveg feketén-fehéren tartalmazta a verdiktet: Maksym Tkachenko katonát a fronton eltűntnek, majd hivatalosan halottnak nyilvánították. A keltezés alig egy hónappal ezelőtti volt.

Közvetlenül alatta egy ingatlan-adásvételi szerződés feküdt. Az egyetlen lakásukat — a családi otthont, amelyért éveken át dolgozott — eladták. A vevő neveként egy bizonyos Igor Shevchuk, a régió egyik befolyásos, kétes hátterű üzletembere szerepelt.