Maksym tudta, hogy neki is így kell cselekednie. Meg kell védenie a fiát, kerüljön bármibe. Denys nem maradhatott az ilyen kegyetlen monstrumok kezében.
5. Fejezet: A bosszú és a csendes igazságtétel
Avidéki ház, ahol Annát és Denyst fogva tartották, Shevchuk egyik vidéki birtokának szomszédságában feküdt. A területet fegyveres őrök vigyázták. Shevchuk és emberei abban a hiszemben éltek, hogy sérthetetlenek.
Közben Shevchuk egyik helyi megbízottja, egy pimasz, erőszakos alak pont úgy viselkedett a faluban, mint egy kiskirály. A szomszédos telken élő Oleh — Maksym barátja — megelégelte a férfi gátlástalanságát. A pimasz szomszéd úgy érezte, joga van minden hétvégén bömböltetni a fülsiketítő zenét és zaklatni a helyieket azzal az ürüggyel, hogy „ez az ő vidéki háza, és azt csinál, amit akar”.
De Oleh megtalálta a módját, hogy a pimasz embert a helyére állítsa kiabálás vagy fizikai botrány nélkül. Ismerve a falu régi infrastruktúráját, Oleh legálisan, a helyi áramszolgáltatónál jelentette be a hálózat túlterhelését és a szabálytalan kötéseket. Amikor a hatóságok kiszálltak, nemcsak a hangosfalakat és a feszültségszabályozókat foglalták le, hanem kiderült az is, hogy a birtok illegálisan csatlakozott a lakossági hálózatra. A pimasz szomszéd olyan hatalmas bírságot kapott, és úgy összegabalyodott a saját törvénytelenségeiben, hogy kénytelen volt csendben, lehajtott fejjel eladni a házat és elkotródni.
Maksym mosolygott, amikor Oleh elmesélte a sztorit.
– A harcot nem mindig ész nélkül, fegyverrel kell megvívni, Maksym – mondta Oleh. – Néha az ellenség saját gőgje a legnagyobb fegyverünk.
Maksym egyetértett, de tudta: az ő esetében a szavak már nem voltak elegendőek.
6. Fejezet: Remény a fagyban
A döntő csata előtti éjszakán Maksym, Graf és Boublyk az erdőben tanyáztak, nem messze Shevchuk birtokától. A december közepén jártak, a fagy csontig hatolt.
